Tényleg népbetegség, hogy lefekszünk aludni, de még órákig nyomogatjuk a telefonunkat

Megosztás

Az okostelefonok teljesen megváltoztatták internetezési és alvási szokásainkat is. Utóbbit feltétlenül nem a jó irányba.

Miért jó az vajon, hogy rendszeresen, amikor már aludni indulunk, még gyorsan elolvasunk néhány hírt, néhány üzenetet, ezzel sem engedve agyunkat, hogy végre pihenő üzemmódba álljon át. Sajnos a gyermekkorúaknál ez a probléma semmivel sem jobb.

Nem kizárólag az akaraterő hiánya lehet az oka, ha tágul az olló a „mikor feküdtem le?” és a „mikor aludtam el?” kérdésre adott válaszok között. Még olyan is akad, aki így protestál az elvárt túlmunka ellen.

„Mindjárt alszom, de előbb még elolvasok egy üzenetet a WhatsAppon, megnézem a Facebookot, az Instagramot és a Twittert. És ha már a kezemben van a mobil, még néhány hírt is átfutok.” Ezekkel aztán könnyen elmegy két-három óra. A szakirodalom 2014 óta ismeri a „halogatott alvás” kifejezést. Akkor alkalmazható, ha a lefekvést aktív késleltetés gátolja, ha ennek nincs igazán komoly oka, továbbá ha az illető tudatában van annak, hogy a halogatás negatív következményekkel járhat.

A magatartáskutatók szerint van, aki – még ha ez ellentmondásnak is tűnhet – bosszúból halogatja az elalvást: a revans a kötelezően elvárt intenzív túlmunka elleni tiltakozásul terjedt el.

A tudomány mai állása szerint a halogatás erősen személyiségfüggő. A kisebb kutatásokból az derült ki, hogy akiknek gyengébb az önkontrolljuk, azok gyakrabban hozzák szóba az alvás elhalasztását. További részletek a Hvg-ben.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek